Társadalomkritikus zene

Társadalomkritikus zene – De tényleg… miről szóljon a rock?

Az alábbi elmélkedés talán önmagában is kritika a zeneiparral szemben. Egyúttal hangot adok saját dilemmáinknak, mivel keressük még a helyünket az önkifejezés zenei labirintusában.


Társadalomkritikus zene, vagy lázadás?

A huszonegyedik század első negyedében arról vitatkozni, hogy melyik műfaj honnan származik, mit képvisel, kevés kivételtől eltekintve értelmetlen. Gitárosként magabiztosan állítom, hogy a gitározás ma már nem lázadás, sőt! A mostani fiatalok körében néha még az is kiderül, hogy hagyományőrzésnek gondolják. De ha már itt tartunk, tegyünk különbséget pusztán kukagyújtogatás, polgári engedetlenség, vagy létező problémák megfogalmazása között. Ha csak a figyelmet akarja felhívni magára valaki, akkor mélyenszántó gondolat sem kell hozzá, legfeljebb egy kis bátorság. A találó kritikához viszont jóval többre van szükség.
A Ferinek Nem mindegy alapvetően rockzenét játszik, mindenféle – a bandatagok egyéniségéből fakadó – színekkel ötvözve. Némelyik dalunk merít a gyógyszeripar területén jelentkező problémákból, a zenei világ sajátosságaiból, vagy a digitális „kulturálatlanságból”. És valóban, döntő többségben rock zene formájában mondjuk el a társadalomkritikákat, de még bibliai értelemben sem tartjuk magunkat lázadóknak.

Nyomáscsökkentő szelep

A dalszövegek jelentős hányada feszeget, dolgoz fel, vagy önt szavakba problémákat. Eltérés csupán ragozásban és igeidőben található. Valaki attól érzi jól magát, ha a saját ügyeiről énekel, mások pedig a körülöttük zajló dolgokkal foglalkoznak. Vannak, akik a saját problémáikat kezelik az alkotás eszközeivel, ugyanakkor a hallgató is örül, mert ha hasonló cipőben jár, megfogalmazták a baját. Ha jól megfogalmazott társadalomkritikus zene szól, többen örülnek egyszerre. Mellesleg, ha gitárosként nem is én írok szöveget, nekem sem mindegy miben veszek részt.

Ezért van rá szükség

Ha valaki megfogalmaz, megnevez egy problémát, formát ad a gondolatoknak, valójában eszközt, segítséget ad. A névtelen, olykor megfoghatatlan „bonyodalomból” megfogható jelenség lesz. Mint matekban az „x”. Lehet vele műveletet végezni. Ebből meglehet nem következik egyúttal a megoldás is, de előrébb járunk, mintha azt mímelnénk, hogy nincsen megoldandó dolog az életünkben.
A politikai propagandáknak, termékmegjelenítéseknek, a hollywood-i trendeknek mérhető a társadalomra gyakorolt hatása. A zeneipar, ahogy már a kifejezésből is látható iparággá lett: profitorientált résztvevőkből áll. A résztvevők többsége számára majdnem mindegy ki mit fogalmaz meg, ha bevételt generál.
Úgy látom, a társadalomkritikus zene hátrányban van. Ugyanakkor – ha nem hagyjuk annyiban – pozitív hatással lehet emberek gondolkodásmódjára. Komoly eredmény, ha valaki egy dal hallatán kérdést tesz fel. Épp az ellenkezőjét érhetjük el annak, amire a mainstream – például a reklámok – törekszenek. Kezdetnek: feltétel nélküli elfogadás helyett kérdésfelvetést, belesimulás helyett tudatos választást, véleményvezérek elfogadása helyett saját gondolatokat, de hosszú még a sor.
Cikksorozatunk folytatásában részletesebben írunk majd a témába vágó dalainkról.

 

Írta: CalmMan